-
KLÍMASZÖRNYEK - Ökokritika és populáris film 2.
1. Fejezet – BEVEZETÉS AZ ÖKOTERATOLÓGIÁBA
-
A vérfarkas és a wendigo filmes evolúciója
2. Fejezet – ALAKVÁLTÓ TERMÉSZETSZEMLÉLET
-
Az ökofóbiától a kapitalizmus-kritikáig a vérszívótörténetekben
3. fejezet – AZ ÖKOGÓTIKUS VÁMPÍR
-
Bomló társadalom és szolidáris gazdaság
4. fejezet – ZOMBICÉN
-
Újrahasznosított mítoszok
5. fejezet – A MUTÁCIÓ MINT METAFORA
-
Hulladékkezelés a filmben - és a szennyfilmben
6. fejezet – TOXIKUS BOSSZÚÁLLÓK
-
Ökopolitika a Marvel mozi-univerzumában
7. fejezet – A KAPITALOCÉN SZUPERHŐSEI
-
Fitoszemiotikai kivezető
8. fejezet – VEGANSTRUKCIÓ, AVAGY ZÖLDSÉGEKET BESZÉLNI
AJÁNLÓ A SZERZŐTŐL
Klímaszörnyek - Ökokritika és populáris film 2.
A könyv a "klasszikus" szörnyek - vérfarkasok, vámpírok, zombik, mutánsok és űrlények azon kortárs filmes alakváltozatait vizsgálja, amelyek alkalmasak rá, hogy a klímaválsággal kapcsolatos szorongásainkat kifejezésre juttassák. Természetesen ezek az új alakváltozatok nem függetlenek a szóban forgó szörny ábrázolási hagyományától, éppen ellenkezőleg. Az, hogy a környezeti problémák mely aspektusát képes megvilágítani, a szörny már ismert és bevált jelentéslehetőségeitől függ.
Hogy melyek ezek a jelentéslehetőségek és a filmek hogyan aktualizálják vagy gondolják újra ezeket, arra a könyv számos populáris film elemzésével kínál példát. Vajon ezek az alkotások csak a félelmeinket fokozzák, vagy reményt is kínálnak, esetleg életmódváltásra ösztönöznek, sőt, megfontolandó megoldási javaslatokkal is szolgálnak? Döntse el az olvasó!
MI AZ ÖKOKRITIKA?
Nem, nem az ökológiával szembeni racionalizált ellenérzések gyűjtőneve.
Nem is a "zöldremosás" politikai retorikája elleni támadás (bár ez már esélyes rá, hogy részterület legyen).
És nem is a természettudatos műítész alkalmasint energiatakarékos és környezetvédő munkamódszerét jellemzi (ami persze ettől még követendő példa).
Az ökokritika az irodalom és a környezet közti kapcsolat tanulmányozásaként indult az 1970-es évek természetvédelmi mozgalmainak akadémiai „kinövéseként”...
Hódosy Annamária: KLÍMASZÖRNYEK || A könyv fejezeteinek bemutatása
Az alábbiakban a könyv fejezeteiből olvashatók rövid tartalmi összefoglalók, amelyekből kiderül, mi az egyes szörnyfigurák sajátos ökológiai jelentősége és mely filmek azok, amelyek ezt leginkább érzékeltetik. A részletes levezetés a könyvben található.
Klímaszörnyek: 1. Fejezet - BEVEZETÉS
Az elmúlt két évtizedben számtalan esszégyűjtemény foglalkozott a horror és a szörnyek témájával, az ún. „ökohorrorra” fókuszáló komolyabb kritikai monográfiák pedig nagyjából akkor bukkantak fel a(z amerikai) piacon, amikor általánosan elfogadottá vált, hogy a holocén végetért, s immár az antropocén korában élünk.
Klímaszörnyek: 2. Fejezet - ALAKVÁLTÓ TERMÉSZETSZEMLÉLET
A fejezet többek közt a nagysikerű Alkonyat franchise kapcsán mutatja be, hogyan lett a vérfarkas az emberi lét szégyenletes állati aspektusainak szimbólumából a természettel való békés együttélés és a fenntarthatóság ikonja.
Klímaszörnyek: 3. Fejezet - AZ ÖKOGÓTIKUS VÁMPÍR
Ahogyan az alakváltók, úgy a vámpírok is hordozhatnak ökológiai mondanivalót: ők a természeti erőforrásokon való élősködés képviselői – akik az Alkonyatban éppen azáltal válnak szimpatikus karakterré, mert bűntudatot éreznek emiatt, és megpróbálnak tenni is ez ellen.
Klímaszörnyek: 4. Fejezet - ZOMBICÉN
A „jellegzetes” mai zombinarratívákban a visszataszító élőhalottak a társadalom legelesettebb rétegeit képviselik, a legnyomorultabbakkal, az ellátórendszerből kirekesztettekkel asszociálódnak, sőt, a zombijárvány olykor egyenesen a „migránsveszélyt” érzékelteti.
Klímaszörnyek: 5. Fejezet - A MUTÁCIÓ MINT METAFORA
A modern szörnyek létrejöttének egyik módja a mutáció, ami régebben gyakran a vegyi szennyezés következményeként volt bemutatva, manapság viszont egyre jellemzőbb, hogy valamilyen fertőzés mellékhatása, vagy olyasféle biotechnológiai beavatkozás eredménye, amely az emberi létezés biológiai korlátainak a legyőzésére irányul.
Klímaszörnyek: 6. Fejezet - TOXIKUS BOSSZÚÁLLÓK
A „Toxikus bosszúállók” fejezet olyan filmeket mutat be, amelyeknek a szörnyei valamilyen módon a hulladéktermelés és a nem-megfelelő hulladékfeldolgozás által jelentett ökológiai problémákat jelenítik meg.
Klímaszörnyek: 7. Fejezet - A KAPITALOCÉN SZUPERHŐSEI
A Marvel szuperhősfilmjeibe látszólag váratlanul tört be a klímaválság problémája a filmekben ábrázolt univerzum népességének ökopolitikai célzatú megfelezésével fenyegető Thanos fellépésével a 2018-as Bosszúállók: Végtelen háborúban.
Klímaszörnyek: 8. Fejezet - VEGANSTRUKCIÓ, AVAGY ZÖLDSÉGEKET BESZÉLNI
Ebben a fejezetben olyan újabb növénytémájú filmekről lesz szó, ahol e növények első számú jellemzője a kommunikációra való képességük.
KARAKTER
SZÓ
SOR
BEKEZDÉS
OLDAL
KÖNYV
Téma és szerző
Az ökokritika rámutat: a természet nemcsak mint erőforrás nélkülözhetetlen számunkra, de pszichológiai és érzelmi szempontból is rá vagyunk utalva. Így nem ártana igyekeznünk, hogy a környezet érdekeinek szem előtt tartását ne éppen a projekcióink és fantáziáink akadályozzák (amelyek górcső alá helyezésére és kritikájára mégiscsak a humán tudományok képviselői vannak kiképezve).
Mi az ökokritika?
Az ökokritika az irodalom és a környezet közti kapcsolat tanulmányozásaként indult az 1970-es évek természetvédelmi mozgalmainak akadémiai „kinövéseként”.
A szerző: Dr. Hódosy Annamária
Irodalomtudós, filmkritikus, kultúrakutató. Egyetemi adjunkus az SZTE – Bölcsészettudományi Kar – Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet Tanszékén.