1996-tól kezdődően oktat a Szegedi Tudományegyetemen. Szemináriumokat már 1993 óta tartott irodalomelmélet, interpretációelmélet, feminizmus, motívumtörténet és világirodalom témakörben. Még hallgatóként, 1993-ban a szegedi deKON csoport (illetve JATE Irodalomelméleti Csoport) tagja lett és aktívan részt vett a csoport könyvkiadási, konferencia- és más jellegű projektjeiben.

1993-ban Pro Scientia érdemérmet kapott, 1995-ben a Kanyó Alapítvány díjával tüntették ki. 2001-ben szerezte meg a PhD. fokozatot (summa cum laude minősítéssel), doktori értekezése Shakespeare szonettjeinek önreflexív aspektusait elemzi. 2003-2006-ig Bolyai-ösztöndíjban részesült.

Mivel az Irodalomelmélet csoport az ezredforduló után kivált az Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékből (ahol korábban dolgozott) és a Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet Tanszék részévé vált, alkalma nyílt filmekkel is foglalkozni, és ma az egyetemi kurzusai egy része is ezirányú kutatásaihoz kapcsolódik.

Ökokritikával 2010 óta foglalkozik, és a nagyobb hagyományokkal rendelkező irodalmi ökokritika mellett elsősorban a filmes és a vizuális kultúrára irányuló ökokritika érdekli; ezen belül a természettel és a klímaváltozással kapcsolatos elképzeléseknek a populáris kulturális diszkurzusokban (a médiában, a szórakoztató irodalomban és tömegfilmekben) való megjelenítésének a retorikai és ideológiai aspektusai foglalkoztatják.