Az elmúlt két évtizedben számtalan esszégyűjtemény foglalkozott a horror és a szörnyek témájával, az ún. „ökohorrorra” fókuszáló komolyabb kritikai monográfiák pedig nagyjából akkor bukkantak fel a(z amerikai) piacon, amikor általánosan elfogadottá vált, hogy a holocén végetért, s immár az antropocén korában élünk.
tovább olvasom / read more
A fejezet többek közt a nagysikerű Alkonyat franchise kapcsán mutatja be, hogyan lett a vérfarkas az emberi lét szégyenletes állati aspektusainak szimbólumából a természettel való békés együttélés és a fenntarthatóság ikonja.
tovább olvasom / read more
Ahogyan az alakváltók, úgy a vámpírok is hordozhatnak ökológiai mondanivalót: ők a természeti erőforrásokon való élősködés képviselői – akik az Alkonyatban éppen azáltal válnak szimpatikus karakterré, mert bűntudatot éreznek emiatt, és megpróbálnak tenni is ez ellen.
tovább olvasom / read more
A „jellegzetes” mai zombinarratívákban a visszataszító élőhalottak a társadalom legelesettebb rétegeit képviselik, a legnyomorultabbakkal, az ellátórendszerből kirekesztettekkel asszociálódnak, sőt, a zombijárvány olykor egyenesen a „migránsveszélyt” érzékelteti.
tovább olvasom / read more
A modern szörnyek létrejöttének egyik módja a mutáció, ami régebben gyakran a vegyi szennyezés következményeként volt bemutatva, manapság viszont egyre jellemzőbb, hogy valamilyen fertőzés mellékhatása, vagy olyasféle biotechnológiai beavatkozás eredménye, amely az emberi létezés biológiai korlátainak a legyőzésére irányul.
tovább olvasom / read more
A „Toxikus bosszúállók” fejezet olyan filmeket mutat be, amelyeknek a szörnyei valamilyen módon a hulladéktermelés és a nem-megfelelő hulladékfeldolgozás által jelentett ökológiai problémákat jelenítik meg.
tovább olvasom / read more
A Marvel szuperhősfilmjeibe látszólag váratlanul tört be a klímaválság problémája a filmekben ábrázolt univerzum népességének ökopolitikai célzatú megfelezésével fenyegető Thanos fellépésével a 2018-as Bosszúállók: Végtelen háborúban.
tovább olvasom / read more
Ebben a fejezetben olyan újabb növénytémájú filmekről lesz szó, ahol e növények első számú jellemzője a kommunikációra való képességük.
tovább olvasom / read more
A Biomozi – Ökokritika és populáris film című könyv népszerű, többnyire hollywoodi tömegfilmes alkotások ökokritikai olvasatával ismerteti meg az érdeklődőket.
tovább olvasom / read more
A biomozi retorikai stratégiáit ebben a fejezetben a klasszikus Az Omega ember és az Állatok napja mellett Az 5. hullám és a Vaiana című filmmel illusztrálom.
tovább olvasom / read more
A bűnbeesésmítosz ökokritikája Aronofsky Noé és Jarmusch Halhatatlan szeretők című filmjében.
tovább olvasom / read more
A „nő” és a „természet” összefüggéseinek filmes megfogalmazásai: Mint a hurrikán, Armageddon, Rejtélyek szigete, A búra alatt és az Avatar.
tovább olvasom / read more
Ez a fejezet néhány PETA-reklámot és két olyan filmet elemez, amelyek az állatokkal való bánásmódot és az állatkísérleteket a nyugati kultúra és tudomány nőiséghez való általános viszonyával hozza összefüggésbe.
tovább olvasom / read more
Ez a fejezet olyan filmeket vizsgál, amelyek bizonyos „elmebéli” betegségeket, a depressziót, a skizofréniát, illetve a hisztériát a természeti katasztrófával hozzák összefüggésbe, bár igencsak különböző módon s mértékben.
tovább olvasom / read more
Felügyelet és büntetés az állatkiképzés „új iskolájában”. Az állatokkal való bánásmódot illetően az utóbbi időben jelentős változásnak lehetünk tanúi.
tovább olvasom / read more
Az ökológiai krízis fenyegetése és a környezetvédelem témája egyre több scifiben tűnik fel az ezredforduló körül, ugyanakkor ez a kérdéskör gyakran érintkezik az olajválság problémájával is.
tovább olvasom / read more
